Biográfia

A Karantén zenekar ötlete már 2002-ben megfogant, de 2003 januárjában kezdõdtek meg az elsõ próbák Balmazújvároson. A hivatalos megalakulás pedig 2003. május 12-ére tehetõ, ekkor volt ugyanis a banda elsõ fellépése egy Gimnáziumi ballagón, kapásból közel 1000 ember elõtt... Ez a dátum tekinthetõ tehát a Karantén születésnapjának. :) A folytatás sem volt unalmas, ebben az évben már több fellépés is következett, és nagy lendülettel készültek a saját számok is, aminek eredményeképpen 2004 januárjában 2 nap alatt elkészült a zenekar debütáló, 7 saját számot tartalmazó demo CD-je, Kérdezném... címmel. A lemez meglehetõsen rossz minõsége ellenére meglepõen jó fogadtatásra talált. 2004 nyarának végén a sûrûsödõ fellépések és kisebb-nagyobb sikerek ellenére a banda akkori gitárosa, Gál Laci bejelentette, hogy személyes okok miatt felhagy a zenéléssel és õsszel kilépett a zenekarból. Helyére Dobi Bálint került, így alakult ki a Karantén végleges felállása: Turi Péter - Ének, Basszus Dobi Bálint - Szólógitár,Vokál Vigh László - Dobok, Szövegek 2005 februárjában elkészült a második demo, ami a banda akkori állapotára utalva az Új erõvel címet kapta. Ezen a CD-n 3 újra rögzített és 2 új dal kapott helyet, és bár még minõségileg mindig voltak hiányosságai az anyagnak, mégis sokkal kiforrottabb és jobb lett az elõzõnél. Ez a tény az elismerõ kritikákban és a sûrûsödõ interjúkban/fellépésekben is megmutatkozott. 2006 tavaszán Peti kórházba került egy vírusos megbetegedéssel, ez idõ tájt kissé le is álltak a dolgok, de szerencsére minden rendbe jött, és nyárra napvilágot látott a harmadik, 3 számot tartalmazó CD, Egy új világ felé címmel, és ez volt az eddigi legjobban sikerült lemez minden téren. Ez az év különösen nagy meglepetésektõl mentes, de koncertekben és új számokban mindenképp gazdagnak tekinthetõ volt. A 2007-es év már sokkal lendületesebben indult talán az összes eddiginél. Februárban a Kárpátia vendégeként teltházas sportcsarnoknak játszott a zenekar, Karantén Fan Klub alakult, elkészült a Promo 2007 szintén 3 vadi új számmal, és megszületett az elsõ külföldi felkérés is Zentára, a Nyári Játékokra, ahol többek közt az Alvin és a mókusok, Ganxsta Zolee és a Kartel, a Kárpátia, és a Depresszió is fellépett. :) Ebben az évben több nagyon jó koncert is volt még, többek között a P. Mobillal, a Hollywoodooval és a Replikával közösen is. 2008 egy elég nehéz év volt a zenekar számára... Különbözõ családi okok miatt kevesebb fellépést tudtak vállalni az eddigieknél, Laci egy balesetben kishíján elveszítette a fél ujját, és még több hátráltató esemény is történt. Mégis ezek ellenére voltak illetve lesznek nagyon jó koncertek, pl. a Lord vagy a Subscribe társaságában, voltak sikerek tehetségkutatón, készültek interjúk és elkezdõdtek az eddigi legkomolyabb és igényesebb hanganyag munkálatai, amin 2 új és 2 régi dal lesz hallható, várhatóan egy komplett nagylemezt megelõzve... :) 2009-ben a zenekar eljutott az Emergenza tehetségkutató (budapesti A38-as hajón megrendezésre kerülõ) Közép-európai döntõjéig, ami azt jelentette, hogy 5 állomáson túljutva 210 magyar és Közép-európai zenekar közül az ötödik helyezést érték el. Ebben az évben a Karantén minden eddigit felülmúló támogatást kapott mind a közönség, mind a város részérõl, ezúton is köszönet érte! :) A siker nem múlt el visszhang nélkül, soha nem tapasztalt érdeklõdés és elismerés következett, melynek talán legnagyobb eredménye a már említett nagylemez lehetõségének a körvonalazódása, ami 2010 elejére várható ha minden jól alakul!!! Ezen kívül persze voltak még koncertek (pl. a Pokolgéppel közösen is), és egy másik tehetségkutatón is sikerrel továbbjutott a banda a 2010-es döntõbe. A Karantén a totális nulláról indult, és bármiféle hátszél nélkül sikerült elérni valamit. Valamit, amire a legtöbben azt mondták sose fog sikerülni nagy pénzek és jó kapcsolatok nélkül. Ez a történet mégis már 8 éve tart, töretlen lendülettel, egyre meredekebben felfelé. Talán mégiscsak érdemes az álmoknak élni, talán lehet még zenélni nem kényszerbõl, hanem szívbõl, nem a producereknek, hanem akiknek igazából kellene, a közönségnek...